Janu�r 3.  Tamaseseri

Helyszin: Hakozaki Shrine

V�ros: Fukuoka, Higashi-ku

F�lmeztelen f�rfiak versengenek egy 8kg-os szerencs�t hoz� goly��rt.

Minden �vben Janu�r 3.-�n k�t csak �gy�kk�t�t visel� f�rfi csapat verseng egy goly��rt. �gy tartj�k aki k�pes a feje f�l� emelni vagy meg�rinteni a goly�t az szerencs�s lesz.Az egyik csapat a F�ld (gazd�k) a m�sik a Tenger (hal�szok). A verseny 13:00 �rakor indul. A verseny folyam�n hideg vizzel locsolj�k a f�rfiakat. Az a csapat nyer amelyik megszerzi a goly�t �s �tadja a Shinto-i papnak aki a szent�lyben a Romon torony kapuj�ban v�rja �ket.Igy eld�l hogy gazdagabb term�s vagy b� fog�s lesz e abban az �vben. Ez egy 500 �ves hagyom�ny, a legenda szerint a s�rk�nyisten (Ryujin) 2 goly�t aj�nd�kozott Jingu Cs�sz�rn�nak (170-269). A egyik labd�t a "yin" (n�iess�g) a szent�lyben tartj�k, a m�sikat "yang" (f�rfiass�g) viszik ki a versenyre.                                                                                         

Janu�r 6.   Dezome-shiki

Helyszin: Tokyo Big Sight

V�ros: Ariake, Koto-ku, Tokyo

�j�vi T�zolto par�d�.

Minden �vben Janu�r 6.-�n a Tokyo-i T�zolt�s�g felvonul hogy �gy eml�keztesse a lakoss�got a t�z vesz�lyeire �s im�dkozzanak a biztons�guk�rt. Az esem�ny az Edo (17.-19. sz�zad) korb�l sz�rmazik amikor nagy t�z volt t�bbsz�r is. Akkoriban az volt a t�z�lt�si technika hogy lerombolj�k az �p�leteket hogy megakad�jozz�k a t�z terjed�s�t. N�lk�l�zhetetlenek voltak a l�tr�k hogy felm�zhassanak az �p�letek tetej�re. A Par�d� cs�cspontja amikor f�rfiak Edo korabeli t�zolt�nak �lt�zve bambuszl�tr�n akrobatikus mutatv�nyokat mutatnak be. A l�tr�s mutatv�ny mellett t�zolt�si �s ment�si gyakorlatokat is tartanak t�bb mint 100 t�zolt� aut�val �s helikopterrel. A par�d�hoz tartozik az is hogy a t�zolt�k a Ueno Toshogu szent�ly el�tt im�dkoznak hogy mindenki biztons�gban legyen a ment�sek folyam�n. Eg�sz Jap�nban vannak bemutat�k de a Tokyo-i a legl�tv�nyosabb.

Janu�r 7. Usokae

Helyszin: Dazaifu Tenmangu szent�ly

V�ros: Saifu, Dazaifu v�ros, Fukuoka

A boldogs�g �v�t biztos�tja az arany mad�r. Egy fa mad�r j� szerencs�t hoz, a tavaly hazugs�gait lecser�li az idei igazs�gokra. Michizane (845-903) csal�di neve Tenjin-sama tud�s, k�lt� �s politikus volt a Heian id�szakban. Sokan a tanul�s isten�nek tarj�k Jap�nban. � egy becs�letetes ember volt, soha nem hazudott. A Dazaifu Tenmangu szent�lyt ott �pitett�k fel ahol Michizane meghalt. Az emberek kapnak egy mad�r alaku fa bab�t USO (s�v�lt�) vagyis a szerencse madara, hogy im�dkozzanak a j� szerencs��rt. �gy v�lik hogy a s�v�lt� Tenjin-sama h�rn�ke. USO eredete a usokae jap�n sz�b�l ered aminek jelent�se "hazugs�g". Az emberek �sszegy�lnek a szent�lyben �s k�sz�ntik egym�st ezekkel a szavakkal: "Gyere! V�ltsunk!"  �s kicser�lis fa bab�kat. Kicser�lik az el�z� �vi "hazugs�gokat" fa bab�kat az idei "igazs�gokra" fa bab�kra.De mindenki a sok s�v�lt� baba k�z�tt az arany madarat keresi. �gy tartj�k aki� az arany mad�r baba az szerencs�s �j �vnek n�z el�be.

Janu�r 9.-11.  Toka Ebisu

Helyszin: Imamiya Ebisu szent�ly

V�ros: Naniwa-ku, Osaka

Toka Ebisu a keresked�k fesztiv�lja ahol im�dkozhatnak az �zleti j�l�t�rt. Ebisu a 7 szerencseisten egyike,  � a v�d�szentje az �zleti �letnek �s kereskedelemnek, �ltal�ban horg�szbottal �s tengeri keszeggel a kez�ben �br�zolj�k (nagy hallal a b�s�get �br�zolj�k). Vesznek szerencse bambusz �gat (fukusasa) ami r�gi ov�lis arany, tengeri keszeg �s rizs b�l�val van d�st�tve, ezzel im�dkoznak Ebisuhoz. Ez az esem�ny az Edo korszak (17.-19. sz�zad) �ta tart amikor Osaka boldogulni prob�lt mint kereskedelmi v�ros. 10.-�n csod�latos gyaloghint� par�d� van ahol 600 h�ress�g, g�sa �s fuku-musume (a szerencse l�nyai) vonul �s �rulja a "szerencs�s �rut" a l�togat�knak, g�sa t�ncosok �s hagyom�nyos el�ad�m�v�szek sz�rakoztatj�k a k�z�ns�get. Az �nnep utols� napj�n este az utc�k szines l�mp�sokkal vannak kivil�g�tva.

Janu�r 12. Ome Daruma Ichi

Helyszin: Ome stadion

V�ros: Ome, Tokyo k�lv�ros

Daruma bab�kat �rus�tanak. A d�l�ng�l� bab�k pap�rmas�b�l k�sz�lnek �s nincs megfestve a szem�k. Ez szimboliz�lja az er�s jellemet, b�szke l�lek �s az �r�m�t. Az emberek megv�s�rolj�k az �res szem� bab�t, amik�r k�v�nnak valamit befestik az egyik szem�t. Ha a k�v�ns�guk beteljes�lt befestik a m�sikat is. A legnagyobb v�s�rt Takasakiban tartj�k janu�r 6.-7. �v v�g�n �sszegy�jtik a bab�kat a Shorinzan Daruma templomban �s el�getik.

Janu�r 12.   Manaita-biraki

Helyszin: Ho'onji templom

V�ros: Taito-ku

A ritu�l�t Shijo-ryu iskola jap�n kulin�ris m�v�szetek mestere tartja. Hagyom�nyos �lt�zetben egy nagy v�g�deszka el�tt csak egy k�s �s p�lcika segits�g�vel mutatja be a nagy ponyt szeletel�s�t, k�zzel nem is �r hozz�.

Janu�r m�sodik h�tf�je   Seijin ni Hi

Helyszin: Orsz�gszerte �nkorm�nyzatokn�l

A h�tf� a legfontosabb �nnep a fiatalok sz�m�ra. Ekkor �nneplik hogy bel�ptek a feln�ttkorba vagyis bet�lt�tt�k a 20. �let�v�ket. M�r van szavazati joguk, doh�nyozhatnak �s vehetnek alkoholos italokat.

Janu�r negyedik szombatja  Yamayaki

Helyszin: Wakakusayama hegy

V�ros: Kasugano-cho, Nara

Ezen a fesztiv�lon a Wakakusayama hegyen felgy�jtj�k a f�vet. Todaiji templom, Kofukuji templom �s a Kasuga szent�ly vesz r�szt az esem�nyen. Az eredet�t nem tudni pontosan, az egyik elm�let szerint k�t templom (Kofuku-ji �s Todai-ji) a hat�rain vit�ztak, m�g a konfliktus k�zep�t felgy�jtott�k. M�s elm�let szerint �gy hajtott�k a vaddiszn�kat vagy �rtott�k a k�ros rovarokat. Az �nneps�g d�lben kezd�dik, 13:00 �rakor �ri�s r�zskeksz dob�l� verseny kezd�dik, 17:00 �rakor t�z felvonul�s 18:00 �rakor t�zij�t�k �s ut�na gy�jtj�k meg a hegyoldalt ami rendszerint 30 perc vagy egy �r�n �t �g. A t�zij�t�k �s a t�z l�that� az eg�sz v�rosban.

Janu�r 15.-�hez legk�zelebbi vas�rnap   Toh-shiya

Helyszin:Sanjusangen-do templom

V�ros: Higashiyama-ku, Kyoto

�ly�sz verseny az �v els� �ly�szat�nak �nnepe. A Sanjusangen-do templom a vil�g leghosszabb (120 m�ter hossz�) f�b�l k�sz�lt �p�tm�nye. Az 1 m�ter �tm�r�j� c�l 60 m�terre helyezkedik el �gy magas szint� szak�rtelemre van sz�ks�g hogy eltal�lj�k. Halad� �ly�szok �s a 20. �let�v�ket bet�lt� fiatalok vesznek r�szt. Jap�nban 20 �ves kort�l versenyezhetnek a feln�ttekkel. A n�i versenyz�k sz�p kimon�ban vesznek r�szt ami l�tv�nyos �s nagy t�megeket vonz. A versenyz�k sz�ma 1000-2000 f�re tehet�. A szertart�s a 12. sz�zad k�zep�re vezethet� vissza. Azt mes�lik hogy az �ly�sz mesterek k�pesek voltak a 120 m�terre l�v� c�lt is eltal�lni a templomban.

Janu�r 17    Bonden-sai

Helyszin: Taiheizan Miyoshi Jinja szent�ly

V�ros: Akanuma, Akita

A Bonden egy 4 m�ter magas p�lca. R�gen papirral �s r�zs szalm�val d�sz�tett�k manaps�g m�r a bambuszkosarat szines sz�vettel d�sz�tik. A Bonden-sai egy verseny, a csapatoknak a n�gy m�teres p�lc�t fel kell vinni�k az 1171 m�ter magasan l�v� szent�lybe. Amelyik csapat els�nek be�r azokat meg�ldj�k az istenek.